Dr. Nagy Árpádra, városunk templomépítő plébánosára emlékkezünk Szent István király plébániatemplomban szeptember 7-én, szombaton a 18 órakor kezdődő szentmisében.

"Az új templom 1983-ban épült. Az építtető plébános Dr. Nagy Árpád. Ő mondta: A sorsom Gyál. Innen vonult börtönbe az 1956-os eseményekben való részvétele miatt. Emiatt aztán később nem tanulhatott külföldön, nem lehetett belőle teológiatanár. A gyáli templom építésével kapcsolatban viszont azt mondta: Leszek én még népemnek tanítója nem középiskolás fokon. Ugyanis a gyáli templom és plébánia épület együttese nagyon alkalmas egy elvilágiasodott környezetben arra, hogy minden dimenzióban betöltse a feladatát." (Hefler Gábor)

"Amióta ember él a földön, sok ezer templom épült a világ minden országában. Minden nép, minden nemzedék teremtő hittel és Isten iránti hódolattal építette föl templomát. Mi gyáliak is csatlakoztunk ezekhez a milliókhoz. Templomunk a hívek imája, munkája, áldozata - ablak az ég felé.

Tornya mint győzelmet hirdető két ujj emelkedik a magasba, mennyezete olyan, mint egy hatalmas madár védőszárnya, vonalai erőt és égre törő lendületet fejeznek ki.

35 éven keresztül egy kocsma-táncteremből kialakított helyiség volt a gyáli katolikusok temploma. Ez idő alatt a lakosság négyszeresére nőtt. Ma 22 ezer ember lakik itt. Azok az emberek, akik az ország minden tájáról ide jöttek, hogy tíz-húsz év alatt, mint pionírok új hazát teremtsenek - otthonaik felépítése után - szorgalmas két kezükkel és megdöbbentő áldozatkészséggel építették föl isten házát.

Perczel Dénes tervei szerint és Cser Károly statikus mérnök közreműködésével lebontottuk a régi templomot és plébániát, azután felépítettük az újat. Köréje-föléje építettük az újat és kihúztuk alóla a régit. A templomhoz 22 hónapra a plébánia átépítéséhez 15 hónapra volt szükségünk, míg a hitélet egy percre meg nem állt. 956 ember 79 ezer munkaórát teljesített Isten dicsőségére. Hetven nagymama százezer téglát pucolt meg. Sokan 100 napnál többet, de akadt olyan is, aki 240 napot dolgozott itt. Kitűnő szakemberek tűntek föl: kőművesek, lakatosok, kőfaragók, vasbetonszerelők, ácsok, villanyszerelők, kertészek és mindenhez értő segédmunkások.
Voltak, akik szabadságot vettek ki, mások munka után dolgoztak itt, amíg rájuk nem sötétedett, vagy egész éjszakán át. Kispénzű emberek százai hozták be önkéntes adományaikat. Nyugdíjasok, akik hónapokon keresztül gyűjtötték forintjaikat, fiatalok, akik nyári keresetüket tették le a templom és plébánia építésére.

A teljes beruházás 50% -át a gyáli hívek saját erejükből, 38% -át püspökünk és a váci egyházmegye számos egyházközségének segítségével és 12% -át nyugati katolikus testvéreink adományaiból teljesítettük.

A templom Szent István király tiszteletére épült és szentté avatásának 900 éves évfordulóján 1983. augusztus 20-án szenteltük föl. A plébánia 1986. augusztus 20-ára készült el. A legnagyobb eredmény mégis az, hogy munkáink közben megtapasztaltuk Isten áldását és ez a nagyszerű feladat közösségbe érlelte a híveinket.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.